Hat év — hosszú idő, pláne ha magányosan töltöd.
Pontosan ennyi évvel ezelőtt Sev élete szilánkokra hullott, miközben ő megpróbálta felvenni a harcot egyre súlyosbodó drogfüggőségével. A barátai meghaltak, szerelmének nyoma veszett, az apja pedig magára hagyta. Azóta magányosan vergődik az emlékek és az őt kísértő rémálmok és hallucinációk között. Képtelen továbblépni, és legyűrni a depresszióját, mert nem tudja elengedni a múltat. Nem tudja elengedni őket.
Egészen addig, míg fel nem bukkan egy ismerős arc. Ő beindítja az eseményeket, Sev pedig kénytelen belátni, hogy menekülnie kell a múlt kísérteteitől, a gyötrelmes magánytól. Sev tudja, hogy jól dönt, mikor végre hátat fordít a múltnak. Az élet viszont nem egészen ezt a sorsot szánta a lánynak.
A történeten keresztül megismerkedhetünk a drogokkal való harccal, azoknak hosszan tartó káros hatásaival, az örök, maradandó sebbel,
amit a barátok elvesztése ejt, és az olyan sötét mentális betegséggel,
mint a depresszió. És persze a soha el nem múló szerelemmel.
