A Megtanulok latinul nehezen meghatározható műfajú könyv: egy igen eredeti felfogásban megírt nyelvkönyvnek és egy nagy ívű kultúrtörténeti esszének az ötvözése.
Révay József (1881–1970), a római kultúra és a latin nyelv kiváló ismerője egy igen praktikus alaphelyzetből indul ki: maga elé képzel egy középkorú férfit, aki hajdanán tanult ugyan latinul, de már mindent elfelejtett, ám úgy érzi, műveltsége nem lehet teljes némi latintudás nélkül. Az így elképzelt olvasót a szerző „barátomnak” szólítja, tegezi, s szellemes csevegésbe kezd vele a latin nyelvről és az ókori római kultúráról, mintha meghitt társaságban lenne.
A szerző mindenekelőtt sikerélményt nyújt olvasójának: a köznyelvben általánosan használt nemzetközi szavak és latin eredetű jövevényszavak csokorba gyűjtésével bebizonyítja, hogy valójában már több száz latin szót ismerünk, anélkül hogy egyáltalán nekiláttunk volna a tanulásnak…
Egy kis tanulás után pedig örömmel nyugtázhatjuk, hogy pontosan értünk egy csomó latin szállóigét, s teljes sorokat eddig elérhetetlennek hitt latin költők és írók műveiből.
