«Egy alkalommal azonban változás lépett fel. Az anyagtalan otthonban megmoccant valami. A sötétség gondolatot szült, mely szikraként pattant ki a nemlétezés békességéből és megteremtette a veszedelmek kezdetét. Többé nem volt teljesen homogén és önazonos a rend. Az egységből kettősséggé lett. Két dolog létezett már, a Káosz és a szikra. Ez tehát a dualitás kezdőpontja. Az első aktus, mely a békét harccá változtatta. Az első gondolat magja volt ez a pillanat. Az első fény születésének pillanata. A fényé, mely új szabályokat írt maga köré. A határtalan dolgoknak lett határa. Az időtlenségnek lett ideje. A gondolat megalkotta mozgásterét, mely nem más, mint a tér és az idő.»
